2010. december 30., csütörtök

Összegzés

Megint év vége! Egyre gyorsabban érünk minden évfordulóhoz. Arra gondoltam, hogy összegezzem ezt, a mindjárt elmúló évet. De mit elemezzek rajta? Olyan gyorsan eltelt! Lehetett volna sokkal jobb, de akár rosszabb is.
Ahogy kezdődött, hát azt nem kívánom senkinek! (Talán az ellenségeimnek! Hogy vannak? Kinek nincsenek!? Csak az őszinte beismerés hiányzik.) Szóval az év elején kaptam az élettől, na meg egy személytől egy nagy "pofont"! Inkább a lelkem, az érzéseim, nem pedig a fizikai mivoltam, de talán az sokkal jobb lett volna! És ez a tett determinálta az egész évemet...
Persze, voltak kellemes, jó pillanataim is. Mint például balgaföldi kalandjaim, új ismeretségek, egyéb, kisebb-nagyobb sikerélmények. Ilyen például a fogyókúrám is. Személyre szabtam magamnak és ha nem is grandiózus a hatás, de látványos. Érzem is, meg mondták többen... (Épp a napokban mondta egy fiatal, szemtelenül fiatal lány, hogy mennyivel jobban nézik ki, mint egy fotón tizenegynéhány éve, mikor még sovány voltam)
Gondolkodtam rajta, hogy legyen-e újévi fogadalmam, de úgy döntöttem, hogy nem. Minek? Az csak tényleg arra van, hogy megszegjük, meg az igazság az, hogy amikor ilyet cselekedtem, akkor abból semmi nem valósult meg, vagy csak a felszín, a látszat. Az meg hazugság!
Viszont, hogy lassan 40 éves leszek, ha megérem , meg kellene állapodnom végre. Föltehetném a költői kérdést, hogy minek arra a "kis" időre, de talán már lehiggadtam és az érzelmi biztonság nem ártana... Na mindegy! Ez nem kívánságműsor tudom....
Hmmm... Kinézek az ablakon, havas az udvar, igazi téli hangulatú szürkeség (nem őszi), szépnek mondható, de hideg, nagyon hideg... Rég volt ilyen zimankós év végénk!



De talán ez a normális, azaz a tél legyen tél és minden évszak olyan, mint amilyennek lennie kell! Hogy ez most jó előjel? Passzolom a kérdést. Mondhatnám, hogy biztató, ha kevésbé lenne fagyos a mindenség.
Ezúton kívánok mindenkinek eredményekben gazdag Boldog Új Évet!

(Lehet "betűzni" :))) )

2010. december 24., péntek

Szenteste

Hajnalban megszólalt Deep Purple Fireball-ja. Ébresztő! Nem tudtam mire vélni! Péntek reggel, bocsánat hajnal, minek szól? Aztán bevillant! Szenteste. Gyárba menet. Nyűgösen összeszedtem magam, elindultam és már itt vagyok.
Azon gondolkodtam, hogy milyen gyorsan eltelt az előző ilyen naptól számított idő! Öregszünk... De se rá fütty! Próbálok az emlékeimből karácsonyi hangulatot lopni a mostani lelkemben. Néha bevillan! De tartósítani még nem sikerült. Talán összejön ezen pillanatok meghosszabbítása...

Ezúton kívánok minden rokonomnak, kedves és kevésbé kedves ismerőseimnek és ismeretleneknek is Áldott, Békés Karácsonyt!

2010. december 22., szerda

Shopping

Két nappal Szenteste előtt, gondoltam meglepem magam ha már egyedül karácsonyozom és úgy is lejár az alkohol moratóriumom. Felkerekedtem hát és elmentem az Asia (csing-csung) Centerbe, ahol pont egy hete jártam megbízatásból és kiszúrtam, hogy van a régi nagy kedvencem, Jack Daniel's. Vettem is egy kisebb üveggel, jó lesz majd elszopogatni.
Célirányosan vásároltam, nem "köszörültem", de azt a rohanás közben észrevettem, hogy mennyire megváltozott ez a hely is. Régebben azért ki lehetett fogni egy-két jobb cuccot, de most már a Made in Bóvli címkét nyugodtan ki lehetne rá aggatni.
Célirányosság ide vagy oda, azért kiszúrtam egy régies kinézetű csatos kávétartót, gyorsan megvettem azt is! Furcsa, de egyre jobban tetszenek az ilyen dolgok.

Egy hete alig lézengtek az emberek, most mintha terelték volna őket! Persze, utolsó előtti nap lévén sokakban most tudatosult, hogy ideje lenne ajándék után nézni!
Viszont tettem egy megfigyelést! Mint minden bevásárlóközpontban, itt is megfigyelhetőek a "plázacicák".

De az itteniek nem a megszokott sokat látott fajta, hanem a cicakorból kiöregedettek, vagy a plázacica képzőbe járó tizenévesek. Lehet, hogy a fent leírt címke miatt?

2010. december 12., vasárnap

Taigetos

Változik a világ, változnak az emberek, változom én is... Csak egy gondolat kezd állandósulni a fejemben: Taigetos, vagyis a hozzá kapcsolódó legenda.
Szörnyű, hogy mennyire nőtt az emberek amortizációs rátája! Saját tanúja voltam ember tönkremenetelének és hallok is hasonló eseteket. Külső körülmények nem kívánt játéka nagyban hozzájátszik, de, de leginkább az ember maga tehet róla. Gyengeség, megalkuvás, "csalfa vak remény".
Sokan vagyunk, mint a tápláléklánc csúcsán pózoló homo sapiens sapiens. Nagy számok törvénye, hogy sok a "selejt". A történelem folyamán többször megoldódott ez a probléma. Járványok, háborúk... Brutális gondolat tudom, de működik, pontosabban működött. Antiszociális vagyok? Az!
De aki képes még a gondolkozás valamilyen formájára, az belátja, ha nem is nyíltan, hogy igazam van.

De talán a legnagyobb probléma, hogy magamon is kezdem tapasztalni az amortizáció jegyeit. Ráfoghatnám az idő múlására, azaz a korosodásra... De nem erről van szó! Saját gondolataim, érzelmeim rabjává váltam. Ha így folytatódik, folytatom, lassan engem is kirakhatnak arra a bizonyos helyre, vagy le is dobhatnak a szakadékba, de magamat ismerve, zuhanás közben megtanulnék repülni!
Változnom kellene! Változnom kell!
Igyekszem...

2010. november 28., vasárnap

(L)élek...?

Lassan elvérzik a lelkem...
Mint valami zabolázatlan sinus-görbe, ingadozik a kedélyállapotom. Félek már örülni, mert utána jön egy nagy zuhanás és padlót fogok. Vagy áttöröm azt is. Feneketlen mélység ez, melyből van felfelé, de soha olyan magasra, mint előtte, nem jutok.
Ilyenkor rágódom. Magamon, az életen, az élet értelmén... Kérdések törnek fel, de választ nem kapok, csak újabb kérdéseket cserébe.
De a görbe kiegyenesedik egyszer és félő, hogy nem függőlegesen...

2010. november 14., vasárnap

4 (Zechi) gengszteeeer

Ehhez nincs mit hozzászólni!


....................................................................................................

Ja! Ez meg én vagyok....

2010. november 6., szombat

Jó idő, avagy a klónok háborúja...

Ma egészen jó idő volt/van. Közel 20C, napsütés, szélcsend, bár a levegőben lévő portartalom állítólag a megengedett kétszerese (nem baj, max. megetetjük tüdőnkben a rákocskákat), szóval olyan szeptember eleji az időjárás. Ennek örömére ma mászkálós napot tartottam, lévén ma szabad a nap. Elmentem vásárolni, majd utána kilátogattam a ligetbe. Ez utóbbinak volt egy nagy haszna, mivel kaptam Bensdorf csokit, rumos-kókuszost, amit már rég nem láttam, ízleltem. Egy szépséghibája azért van, csak kedden ehetem meg, de ez most más lapra tartozik...
Szóval jártamban-keltemben megfigyeltem az ifjúságot. Szörnyű! Mintha klónok mászkálnának az utcán! Egyen frizura, öltözködés, "viselkedés", még a fülbevaló is sablon... De nagy "halálom" most ez a gatyó divat, ahol a farzseb a combon van... Úgy néznek ki benne, mint valami mutáns klónok, hát még hogy a fejzet is egyforma!
Azt hiszem öregszem, hogy kritikával illetem őket, de visszagondolva magamra! Én sem voltam szép látvány, de egyedi. Szakadt farmer, Metallica póló, hosszú haj oldalt kiborotválva... Kár, hogy erről az időszakról nem maradt fenn fotó!
A jó időnek viszont volt egy negatív hatása (többek között) is. Kirajzottak a hyperpigmentáltak. Így télhez közeledve elvackolják magukat, de a napsütés kicsalogatta őket is.
Tényleg megérett a világ egy elszabadult mutáns vírusra, vagy egy atomvillanásra...

2010. október 17., vasárnap

Vasárnap, akkor letargia... :(


Úgy látszik, az utóbbi időben számomra a vasárnap a letörtség napja. Lehet, hogy valamilyen úton-módon ki kellene hagynom a jövőben ezt a napot! Ötleteket várok a megoldáshoz!!!
De, hogy a kedvem ne romoljon tovább, nézem és hallgatom egyik kedvencem. Nem is gyarapítom a szót, inkább megosztom:

2010. október 14., csütörtök

Itthon, "édes" otthon...

Hétfőn hazaérkeztem belgiumi kiruccanásomról és már távolinak tűnik... Sajnos vissza kellett zökkennem az itthoni nagy valóság-showba... Munka, hajtás, ..., és hát a hírek. Kiutazásomat megelőző nap történt katasztrófa! Tényleg szörnyű! Szerencsétlen emberek, szerencsétlen sorsok. És ugye a felelősök hozzáállása!!! Bocsánatot sem akarnak kérni, mert ugye az a hülye természet az oka?! Ilyenkor irigylem a japánokat a kultúrájuk miatt!!!
Ilyen emberi hanyagságból vagy gondatlanságból(?) ne adj'Isten megfontolt szándékból bekövetkezett katasztrófa a fejlettnek nevezett világban már jó rég nem történt, pláne Európa közepén nem.
Ami elszomorító még, hogy a páratlan víztartalékaink is veszélybe kerülhetnek!!! Ergo, akik fejeket követelnek, szerintem igazuk van...!
Végezetül néhány NASA által készült fotó az iszap terjedéséről:



2010. október 9., szombat

(Zee)Bruggei kalandok...

Lassan véget ér a majd egy hetes belgiumi tartózkodásom... Sajnos... Furcsa, de valamilyen szinten itthon érzem magam itt, lehet, hogy a család és a "sentimento di famigla italiana" teszi ezt, de jó és ez a lényeg. Volt most majdnem minden. Két év után biciklire ültettek, bruggei, blankenbergi kirándulások, vásárlások, gyereknevelés, kutya sétáltatás, dohányzás minimalizálása, polders feeling :) és a többi és a többi... Móka lehet még, hogy hétfőre Charleroiban a buszosok állítólag sztrájkolni fognak, ergo kalandos lehet a reptérjárat... Max. maradunk! :) De elég a szóból, azaz az írásból, beszéljenek a képek...











2010. október 4., hétfő

Elsöprő jobboldali fölény!


Tegnap minden eddiginél fölényesebb sikert ért el a Fidesz-KDNP szövetség! A részletekért katt. ide!
De ami érdekes és egyben mulatságos, az az, hogy a maszop sikerként értékelte az eredményt! Táblázatokat mutogattak, hogy a tavaszi parlamenti választásokhoz képest arányaiban több szavazatot kaptak. Csak elfelejtették mondani, hogy a kapkodásukban nem törölték le a Fidesz-KDNP eredményét, ami szintén nőtt (arányaiban) és felhőkarcolóként tornyosult föléjük! Megjegyezték azt is, hogy az alacsony részvétel a kormány kritikája. De, ha ez kritika, akkor miért nem értek el ők jobb eredményt? Szóviccel élve azért, mert ők a bal...
Orbán Viktor úgy értékelte a részvételt, hogy aki szavazott, az felhatalmazást adott, aki nem, az pedig engedélyezte a további munkát!
Ami nagyon fontos, hogy Budapest is benarancssárgult!
A Jobbik a tavaszi választásokhoz képest visszaesett egy kicsit, de mindenhol jelen vannak. Az lmp-ről beigazolódott, hogy lokális párt, de a szadesz által hagyott (nemlétező) űrt sem tudják ki-, ill. betölteni!
Végezetül annyit, hogy ilyen parlamenti és önkormányzati egyidejű többséggel nagyot lehet bukni. Reméljük az ORSZÁG érdekében, hogy nem így lesz!!!

2010. október 3., vasárnap

Önkormányzati választások

Ma van kis hazánkban a fent megjelenített esemény. Amint várható volt, alacsony a részvétel. Utolsó info, hogy 50% alatt van.
Viszont történt egy érdekes esemény. Itt a neten bukkantam rá. Megosztom:

"
18:01 Gyurcsány szólalt meg az urnából

Az egyik VI. kerületi szavazókörben vasárnap délután a voksolás során az urnába helyezett valaki egy kihangosított mobiltelefont, amelyből Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde hallatszott - közölte a terézvárosi jegyző az MTI érdeklődésére.

A szavazatszámláló bizottság mintegy húsz percre felfüggesztette a voksolást, felnyitotta a "beszélő urnát", a helyszínre érkező rendőrök pedig kivették a telefont. Ezután az urnát lezárták, és egy másikkal folytatódott az önkormányzati választás. Este hét után a bizottság összeszámolja mindkét urnában a szavazatokat - tette hozzá Sajtos Csilla.

A történtek miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a választás rendjének megzavarása gyanújával - mondta a jegyző."

És akkor íme az öszödi böszmeség is:


2010. szeptember 25., szombat

Zombieland


Az utóbbi napokban egyre több furcsa "bácsival" és "nénivel" találkoztam. Azaz láttam őket. De nem igazán az emberi mivoltuk volt az, ami megfogott! Ellenkezőleg! Mintha zombie-k kóvályognának a városban. Sérült emberek, akiket az előző kormányzati ciklus megfosztott a mentális gyógykezeléstől. Sajnálatra méltók, de félelmetesek is. Ki tudja, hogy valamilyen nem várt meglepetés milyen reakciót vált ki belőlük?!

Eszembe jutott, hogy pár éve, már írtam egy kis "esszéféleséget" egy hasonló jelenségről. Most itt megosztom:

BUDAPEST

avagy a zombie-vá vált város

(tanulmány, avagy megfigyeléseim, esszé(?))

Valamikor azt mondták: Budapest kelet Párizsa. Sok minden változott azóta. Kb. 100 év. Hosszú idő? Talán. Egy ember számára biztosan, de a történelem „viharos évszázadaiban” bizony csekély! Évszázadok? Számomra csak úgy kettő évtized e fergeteges változás időszaka. Én is, mint majdnem mindenki, nap mint nap járom a várost. Ha másért nem, munkába menet és jövet. Jövök, megyek, utazok, figyelem sorstársaimat. Sok minden megváltozott, így én is és sokan mások.

Egy rövidke autózással eltöltött időszak után visszatértem a tömegközlekedéshez. Érdekes világ! Buszon, metrón, villamoson, valamint az utcán közlekedő járókelők „forgatagába” tértem vissza. De milyen világ ez?

Nem is olyan régen, még ifjú „Titán” időszakomban gimnazistaként volt alkalmam, értelmem(?), érdeklődésem először az utazó közönség megfigyelésére. Akkortájt mint idétlen kamasz(ok) sokat ökörködtünk utazásaink során. Persze voltak akkor is olyanok, akik nem bírták elviselni a fiatalság bolondság érzetét, ránk-, illetve megszóltak minket, de emlékezetem szerint Ők voltak a kisebbség. A többség? Még figyelt (vagy csak úgy tett) másokra. Képesek voltak beszédbe elegyedni egymással: -Én is ezen járok, de a talpamon!

-Elnézést Hölgyem vagy Uram…

És elkezdődött egy érdekes kommunikáció. Indulatosan indult és a legtöbb esetben normális, emberi módon végződött. Manapság?:

-Figyelj már b… meg!

-A te k…. anyádat!

De a legjellemzőbb: egy hörgés, egy mozdulat, egy felismerhetetlen nyelven történő gondolatsor elmormolása. Utálat, gyűlölet, undor minden mozdulatban, arckifejezésen.

Mosolygó arcok? Elvétve, zöme biztos „auslander”! Üveges tekintetek merednek a végtelenbe, de van ahol e távolság úgy másfél méterre redukálódik, mint a flaszter, tömegközlekedési jármű padlózata, a mellettünk álló aurájának pereme, vagy csak a nagy semmi!

Bezzeg akkor! (Hú! Öreg lettem?) Minden napnak megvolt a varázsa, témája. Egymást csak látásból ismerők tudtak beszélgetni. Hogy miről?:

Hétfő: (A Munkába menők kezdődő munkaundorával, de még is…) Hétvégi film (krimi, vígjáték, akció, szombati satelite csatorna erotikája, vagy mi történt a „nagyvilágban” elferdítve) értékelése.

Kedd: Munkahelyi, iskolai intrikák, pletykák (ki kivel, mikor, hol és miért, Kovácsék vállnak: az asszony mekkora K, a férj mekkora F stb., stb…)

Szerda: ( Ez majdnem mindenki számára egy jó nap) . A munkahét közepe, hangos tervezgetések a hétvégéről, utópisztikus elképzelések a jövőről… De nem baj! Minden egyre szebb!

Csütörtök: Utolsó hétvége előtti roham. De kit érdekel? A legfőbb probléma: mit főzzek a hétvégén, hol vásároljak, melyik a jobb kocsma (söröző, ne adj Isten: pub) , hol és kivel bulizzunk a hétvégén, ja és melyik nap?

Péntek: Hurrá! Itt a hétvége! Ja, hogy munkanap! Ez??? Az a hülye dolgozatot irat? Mikor mondta? Sebaj! Az eredmény az elkövetkező két napot úgy sem befolyásolja! Akkor este? Az a csaj is jön? Lehet, hogy „felnőtt” leszek? Ha-ha! Te akkor is szűz maradsz! Horoszkópilag! Ja! Nekem is ez az aszcendensem … Miből is írunk dolgozatot? Hogy holnap kommunista-szombat? Beteg leszek! Vagy úgy, pia is lesz! A főnök születésnapja? Gizike is ott lesz? Tudod az, az új titkárnő. Az a miniszoknyás. Tudod, hogy mit hallottam Róla? Fehérmájú… Ezt nekem mondod?...

Hétvége: Az eltervezett dolgok (nem) eljövetele… Majd a jövő héten!

Hja és azok a szép fizetésnapok! Bor és egyéb alkoholos italoktól mámoros egyének találkozása utcán , buszon, villamoson és egyéb helyeken. Kész kabaré, cirkusz, igaz néha egy kis horror.

Mára mi maradt? A horror. De nap mint nap! Alkoholmámorban úszók (nem olimpikonok) versenye egy eldobott cigarettacsikkért, kommunikácós készségüket csiszolók „hegyi beszéde” 47 Ft-ért (ennyi hiányzik a fröccshöz), ami a „családnak kell a kenyérre”, valamint társuk értéktárgyait elkommunizálni vágyó, fenyegető fiatalok hordája.

Ez maradt: vér, verejték, könnyek. De ezt ha mondta volna Valaki más is! Hja! Akkor a „nagy háború” második epizódja folyt? Ezek szerint most a harmadik résznél tartunk. De itt háború nincs! Vagy van? Ez rosszabb mint egy tényleges véres harc.

Sok-sok egyéni dráma! Különböző OH-gyökkel rendelkező folyékony „táplálék” , valamint egymást alulmúló elektronikus sajtó show-műsor mellékhatásaként és a sok egyéni probléma álltal gerjesztett gondtól agyukat simára csiszolt lényék kóvályognak itt, itt körülöttem, körülöttünk.

Esténként el- ill. hazafelé menet a körülöttem lévőket figyelve gondolkodásra (félelemre) kényszerülök. Nézem a körülöttem állókat. Figyelek. Mikor, kinek a szája széléről hangzik fel (el?) egy hörgés, az éppen maradt agyam iránti sóvárgásuk jeleként. Néha már hallom!

Zombiek vesznek körül!

Jó, hogy én megmaradtam!

Vámpírnak…


2010. szeptember 12., vasárnap

Sír a telefon...

Ma délután egyszer csak rám tört a rosszkedv. A semmiből csapott le. Aztán eszembe jutott egy rég dal, a címben szereplő, ami tovább fokozta a letargiát. Pedig érdekes a története a szám és köztem létrejött kapcsolatnak.
Kis srác voltam, mikor a rádióban nap mint nap lehetett hallani. Állítólag, elmondásból tudom, egyszer elsírtam magam, pedig nem is értettem a lényegét. Aztán talán pont ezért is, már nagyon untam, meg hogy naponta hallottam. Később a kilencvenes évek elején valamilyen vizsgára készülve, úgy emlékszem a Calypso rádióban szólva jutott el a fülembe újra és már az elmémbe is... Akkor figyeltem fel a tartalomra, és összeszorult a gyomrom, fájt a szívem. És nem is olyan rég, volt egy tv-műsor, ahol újabb feldolgozásban láttam... Megkönnyeztem.
Most sírhatnékom van. :(
De nem ettől a daltól, hanem a negatív hangulattól, amitől ez is az eszembe jutott...


2010. szeptember 9., csütörtök

Káosz...

Furcsa világot élünk, olykor kaotikusat... Az odáig rendben, hogy az egyedüli állandóság a változás, de ezidáig volt valami rend benne. De most minden rend megszűnőben van, vagy olybá tűnik. Hisz naponta valami újat, szokatlant kapunk az időjárástól, a nyár egy nyisszantással véget ért, aztán a szeptember kimaradt, augusztus végén október lett... De e témában egyre több az anomália...
És itt van az "idő futása". Azt már majdnem megszoktam, hogy az öregedéssel az idő múlásának az érzete felgyorsul, de, hogy a nyár csak egy szempillantás volt... Pedig mennyi minden történt ezalatt! Jó és sok rossz is...
Furcsa az is, hogy olyan emberek, ismerősök, barátok "mennek el" váratlanul, akikre nem is gondolnánk...
Furcsa az is, hogy az emberi kapcsolatok mennyire törékenyek lettek, emberek milyen gyorsan váltanak színt, köpönyeget...
És a legfurcsább talán az, hogy mindezek ellenére egy idő után (több-kevesebb) mégis azt érezzük, nem történt semmi...!
Ilyenkor jönnek a kaotikus gondolatok... Mi létre vagyunk, mi létre van egyáltalán az egész mindenség? Hogy a káoszban van a rend, vagy rendben a káosz? Minek is gondolkodunk ezen? Egyáltalán minek gondolkodunk?
Porszemek vagyunk! A világegyetem porszemei...

Káosz a rendben...

2010. augusztus 29., vasárnap

Mit keresünk mi....

Lassan egy hete, hogy egy magyar katonanő meghalt Afganisztánban. Pont az előbb mutatták a maradványainak hazaérkeztét. Mit is keresünk mi ott, meg máshol, mikor lassan saját szeretett kis hazánkat sem tudjuk megvédeni? És meg egy valami... Nagy Sándortól egészen a mostani amerikai vezetésen, a szovjet időket is beleértve, senki nem tudta meghódítani illetve megbízhatóan a fennhatósága alá vonni e területet. Akkor pont most mivelünk, hogy is sikerülhetne? Ajánlom figyelmébe a történelmi hátteret a mindenkori vezetésnek...
És akkor íme egy klip a Metallica-tól, ami lassan két éve készült és hasonló gondolatokat feszeget:




The day that never comes

Born to push you around
You better just stay down
You pull away
He hits the flesh
You hit the ground

Mouth so full of lies
Tend to black your eyes
Just keep them close
Keep praying
Just keep a-waiting

Waiting for the one
The day that never comes
When you stand up and feel the warmth
But the sunshine never comes, no
No, the sunshine never comes

Push you cross that line
Just stay down this time
Hiding yourself
Crawl in yourself
You'll have your time

God I'll make them pay
Take it back one day
I'll end this day
I'll splatter colour on this grave

Waiting for the one
The day that never comes
When you stand up and feel the warmth
But the sunshine never comes

Love is a four letter word
And never spoken here
Love is a four letter word
Here in the prison

I suffer this no longer
I put it into
This I swear!
This I swear!
The sun will shine

This I swear!
This I swear!
This I swear!


És magyarul:

A nap. ami sohasem jön el

Arra született, hogy téged tönkretegyen
Jobb, ha most a háttérben maradsz
És meghúzod magad
A húsodba vág
És padlót fogsz

Folyamatosan hazudsz
Kezd lehunyni a szemed
És tarts zárva egyelőre
Imádkozz
És várakozz

Várva az egyetlenre
A napra,amely sosem jön el
Amikor felállsz és érzed a melegséget
De a nap sohasem fog kisütni, nem fog
Nem, a napsütés soha nem jön el

A víz alá nyomnak
Maradj csak lenn mostanság
Rejtőzz el
Kúszva létezz
El fog jönni még a te időd

Istenemre mondom, megfizetek még
Egyszer még visszaadom a kölcsönt
Véget vetek ennek
Be fogom mocskolni ezt a sírt

Várva az egyetlenre
A napra,amely sosem jön el
Amikor felállsz és érzed a melegséget
De a nap sohasem fog kisütni

A szerelem egy rövid szó
És sohasem beszélnek róla errefelé
A szerelem egy rövid szó
Itt a börtönben

Többé nem fogom elszenvedni
Megbirkózom ezzel
Fogadom!
Fogadom!
A nap igenis sütni fog.

Fogadom!
Fogadom!
Fogadom!

2010. augusztus 26., csütörtök

Danzig - Mother



Mother
Tell your children not to walk my way
Tell your children not to hear my words
What they mean
What they say
Mother

Mother
Can you keep 'em in the dark for life
Can you hide them from the waiting world
Oh mother

Father
Gonna take your daughter out tonight
Gonna show her my world
Oh father

Not about to see your light
And if you wanna find hell with me
I can show you what it's like
Till i'm bleeding

Not about to see your light
And if you wanna find hell with me
I can show you what it's

Mother
Tell your children not to hold my hand
Tell your children not to understand
Oh mother

Father
Do you wanna bang heads with me
Do you wanna feel everything
Oh father

Not about to see your light
And if you wanna find hell with me
I can show you what it's like
Till i'm bleeding

Not about to see your light
And if you wanna find hell with me
I can show you what it's

Damn

Not about to see your light
And if you wanna find hell with me
I can show you what it's like
Till you're bleeding

Not about to see your light
And if you wanna find hell with me
I can show you what it's like

2010. augusztus 20., péntek

Augusztus 20

1083I. László király szentté avattatja I. István királyt és Gellért püspököt, ez alkalomból kiengedi börtönéből Salamont aki IV. Henrik német-római császárhoz megy Regensburgba.

Valahol itt kezdődött... De az utóbbi időben volt már az új kenyér ünnepe is... Alkotmányunk (de melyik is?) ünnepe, de maradjunk első királyunk szentté avatásának ünnepénél... Én így gondolom... és egy kis képi látnivaló...

2010. augusztus 17., kedd

Tornádó

Tegnap tornádó csapott le kis hazánkban, Mezőkövesd térségében, mert ugye nincs komoly időjárásbeli változás!!! Csodálkoztam is, mikor reggel Toto elrepülve mellettem rám vakkantva kérdezte, hogy Kansas felé jó irányba halad? Csak bólintani volt időm, mert tova szállt, de aztán a TV-ben láttam az előzményeket... Íme, és egy kis bónusz...

2010. július 30., péntek

Balatoni életKÉPEK

Az elmúlt pár nap balatoni tartózkodás a rossz idő ellenére jól sikeredett. Volt néhány jópofa mozzanat. Íme:




2010. július 22., csütörtök

Hőség

Ma is brutál a meleg! Most néztem, árnyékban van 32 celsius. És még kb. 5 órát melegszik... lassan elviselhetetlen... Vízpart!!!

Hát így el lehet viselni!

Délutánra mondanak esőt, de vihar, felhőszakadás formájában, ami ugye nem a legszerencsésebb...

Ebben a melegben állandóan inna az ember, de már béka nő a hasamban. Egy (vagy több) jó hideg laza fröccsre vágyom!

Erre azonban még várnom kell... Még vagy úgy 6 órát. Addig marad a sima szóda...

2010. július 21., szerda

Balatonszéplak felső

Vágyakozásaim netovábbja most! De lennék most ott!
Neten böngésztem és találtam egy jó kis oldalt, ahol kis hazánk vasútállomásai szerepelnek. (kat. ide).
Na szóval ezen az oldalon találtam meg kedvenc kis helyem állomását. (itt)

Habár, ha belegondolok régen kötőjellel írták, de nem biztos. És akkor még ideollózok egy képet és hozzá a megjegyzést:

"Peron az épülettől Zamárdi felé nézve. Jobbra van egy bádogkocsma."
Avagy a "Koma találkozóhely", ahogy páran becézték... És ott volt még a "Kék egér", de az egy másik történet...
Gyerekként mennyit jártam ide ki vonatokat nézni. Ja! Akkor még volt normális vasúti közlekedés!

Na de vissza az alap gondolathoz! Mennyivel szívesebben lennék most lenn, a Balatonon!


Nézzünk szét Széplakon! A nyilakkal lehet lépni.

2010. június 26., szombat

Foci VB

Ma elérkeztünk az egyenes kiesés szakaszához a Dél-Afrikában zajló foci vb-nek. Kezdődnek az igazi izgalmak. Mert igazság az, hogy igazi izgalmas meccs ezidáig nem sok volt, meglepetés, illetve nagy csapatok lebőgése annál inkább, mint pl. Olaszország, Franciaország csapata. És ne feledkezzünk meg az Angolok nyögvenyelős tovább jutásáról sem. Pedig titkos (vagy nem is annyira titkos) favoritnak számítottak, számítanak, főleg, hogy Capello mester a szövetségi kapitány. Bevallom férfiasan, én is rájuk raktam le a voksom, főleg a mester miatt, ki a selejtezők során egy ütőképes csapatot rakott össze. És ahogy elkezdődött a vb. az első meglepetést ők szolgáltatták, vagyis a bekapott potyagól az amerikaiak, ellen. De csak tovább evickéltek, ha nehezen is... de most jön Németország. De a legjobb nyolc közé jutáshoz jobb, sokkal jobb játék kellene. Wayne Rooney-nak is meg kellene találnia a góllövő cipőjét! Ha már Rooney, akkor összehozták egy másik sztárral. Hasonlóság szempontjából! Igaz, egy animált hősről van szó, de íme a hasonlóság:

És egy másik:


Végül, de nem utolsó sorban íme egy videó Fabio Capello mesterről, illetve reakcióiról a meccs közben:



2010. június 17., csütörtök

Foci Vb Himnusz

Íme magyarosítva az MTV műsorvezetőivel! (Húgicám kedvence is itt van, sőt még hangja is van)

2010. június 9., szerda

Zechi-Maki children's play...

Personalize funny videos and birthday eCards at JibJab!

2010. június 5., szombat

Összeesküvés-elmélet

Szörnyű ami itt van! Időjárás, árvíz, emberi tragédiák...


És ez csak egy "lightos" verzió!
Visszagondolva utoljára ilyen jellegű tragikus árvíz 1998-ban volt, szintén amikor a Fidesz került hatalomra, akkor volt a tiszai árvíz. Mintha ilyenkor valami felső erő egy gombot nyomna és jönne a katasztrófa... Lehet, hogy így büntet minket az Isten a XX. századi ballépéseinkért, mikor hagytuk a magyar ellenes erők hatalomra jutását és a komcsi uralmat közel fél évszázadig? Vagy a menyországba is komcsik kerültek hatalomra? Bár ez egy világvége paradoxon lenne! De lehet, hogy tényleg az van...
És ilyenkor hol az Eu? Azt elvárják, hogy a hátsójukat nyaljuk és mindenféle abszurd előírásukat betartsuk, de ilyenkor hol az a kiba..... segítség? Kellett nekünk "rongybicikli" meg 4+8 év maszop.... Az ország a csőd szélén és katasztrófával sújtott!!!

"
Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!"...

2010. június 4., péntek

Tegnap este...

Tegnap esti Fábry showban volt. Beszarás...

2010. június 2., szerda

Álom...

Furcsa dolog az álom! Mert sokszor, legtöbbször az ember adott idegállapotát, elmúlt időszakának jelenségeit jeleníti meg. De sokszor rejtet információk is előtörnek, adott esetben rejtett félelmek is...
De mi van akkor, amikor teljes káosz az álom? Íme egy péda. Aktualitását az adja, hogy ma reggel erre riadtam...

A Balaton észak-keleti csúcsánál jártam...

Hogy miért pont ott? Ez az első kérdés. Aztán jött a következő érdekes dolog, azaz meglepetés... Két alak közeledett felém, az egyik egy indián

a másik, egy neandervölgyi volt.

Mindketten magyarul beszéltek és figyelmeztettek, hogy menjek innen, mert mindjárt kitör a vulkán... Csodálkoztam, de megmondtam nekik, hogy én inkább fürdeni mennék a tóba. Felmentem a egy dombtetőre és lenéztem... Csodák csodája, a Balaton egy pocsolya volt, viszont felette az ég szürkés, narncssárgás, rózsaszínes... és vad szél fújt...
Fel is riadtam! De, hogy ez a sok sületlenség egyszerre? Mert ugye volt vulkán-mizéria, az elmúlt időszak időjárása is katasztrofális, de, hogy a két alkalmi ismeretségem honnan jött? Vagy meghibbantam teljesen???


2010. május 16., vasárnap

Holnapután...

Ma este adja az egyik kereskedelmi csatorna a fent említett című filmet! És milyen aktuális! Hirtelen november lett május közepén. Özönvíz szerű eső, viharos szél, hideg: 10 C napközben! És kitart még egy-két napig a meteorológia szerint! Közben az ország egyre több helyén csak a károk nőnek a vízszinttel, van ahol nyáron kiszáradó patakok most elöntik a településeket, volt már sárlavina is és ma reggel mondták be, hogy Szentendrén a hegyen három ház alapját most ki-el a a lezúduló víz! Talán még havazni is fog! Még a végén realizálódik a tréfa...

2010. április 26., hétfő

Kétharmad...


Tegnap bebizonyosodott! Két hete még azt írtam, hogy nem földcsuszamlás-szerű a választás eredménye az első forduló után, de mostanra az lett! A Fidesz 263, MSZP 59, Jobbik 47, LMP 16, független képviselő 1 mandátummal bír. Most majd eldől, hogy mennyire potens a FIDESZ politikája, mivel itt már nem lehet mellébeszélés, újjal mutogatás, kifogás. (Kifogás lehet, de csak az elmúlt évek balos politikája, de azt gyorsan le kell zárni). Ez az eredmény hatalmas lehetőség, de felelősség is! Élni kell a lehetőséggel a felelősség tudatában, hisz az ország érdeke, meg a mi, azaz emberek érdeke, mert ebből a helyzetből már el kell lépni... Normális, magyar mértékkel európai kulturált életet akarunk élni! De ott a magyar értékrend! Mert nem kívánunk minden eu-s és amerikai kultúrmaszlagot!!! Sem okoskodást! Tudatosítsuk, hogy mi már Európa részesei vagyunk több mint ezer éve, sok eu-s országot jóval megelőzve. Mutassunk rá, hogy mi már több száz évvel is a hátsónkat veszélybe téve védtük a kontinenst a "nyugatot", hogy a jelenlegi jólétük nekünk is köszönhető! Nem kell történelem órát adni nekik, csak nyissák ki a szemüket, nézzenek minket is egyenrangú félnek, ha már a "klubban" vagyunk...! Ekkor talán lesz értelme ennek a tagságnak... De vagy vele, vagy nélküle Magyarország van és lesz is! Remélem!!!
Hajár Magyarország, Hajrá MAGYAROK!!!

2010. április 24., szombat

Kampánycsend

Ma 0.00 órától holnap estig (hogy meddig ki tudja?) kampánycsend van megint! Hogy mit is jelent? Íme, kimásoltam:

"
Kampánycsendnek Magyarországon azt az választást megelőző időszakot nevezzük, ami alatt tilos a választópolgárok választói akaratának közvetlen befolyásolása. Az 1997. évi C. törvény 41. §-a szabályozza, hogy mi alkalmas a kampánycsend közvetlen befolyásolásra.

A kampánycsend gyakorlati haszna, hogy a szavazók befolyásolása ne történhessen meg közvetlenül a szavazás előtt. A rendelkezés erkölcsi szándéka, hogy amikor a választópolgár a szavazatát leadja, már biztos, korábban kialakult preferenciákkal rendelkezzen, így képviselve szavazatával egy felelős döntést. Magyarországon a kisebb kampánycsendsértéseket a helyi pártküldöttekből és jogászokból álló választási bizottságok vizsgálják ki. A bonyolultabb esteket az Országos Választási Bizottság (OVB) kezeli.

Nem minden demokráciában létezik, például az osztrák választási rendszer sem ismeri a kampánycsend fogalmát. Az új média adta lehetőségek miatt, sok olyan hang van amely kritizálja a kampánycsend intézményét. Jelenleg a hazai kampánycsendtilalom az internet szférájában gyakorlatilag értelmét vesztette.

A magyar választási rendszerben a kampánycsend a szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig tart."

És itt az utolsó bejegyzés az érdekes. Idáig mindenki (majdnem mindenki) azt hitte, gondolta, hogy a szavazás napján 19.00 óráig. Na ebből kerekedett ki a (mű)balhé. mert az OVB Mekk Mester tudású és némelyek kinézetű tagjai sem tudtak megegyezni ebben... És minő meglepetés, a két héttel ezelőtti blamázs után, mikor a lemondásukat várta mindenki, már tegnap magas lóról, fenn hordott orral nyilatkozgattak, hibájukat nem elismerve, azt másra fogva... Vörösmarty egyik eposza jut eszembe. Zalán futása, azaz itt a futás most nem Zalán reszortja!

De szakértők zöme is megegyezik abban, hogy idejét múlt létesítmény ez. Hisz retorziója? Szinte semmi! "Kivizsgáljuk!" Hallottuk ezt párszor! A legtöbbször semmi, néha meg majd "búgyet" a balhé...Oszt ennyi!

És ha már tényleg ez van, akkor hogyan lehet, hogy a lakóhelyem környékén az összes autó szélvédőjére az ablaktörlő lapátok alá szépen behelyezve, a nemrég meg-, vagy más pártból átalakult párt szórólap szerű újságja virított reggel! Este 10h körül még sehol nem voltak! Ja, hogy éjfélig csinálták? Persze... Én meg a másik házzal szemben lakom, túl az akácsoron...

Még egy gondolat. Ez nem kimondottan a csendről, hanem a kampányról. A most leköszönő kormánypárt, vagy hozzájuk kapcsolódó társaság a héten bizonyos területeken, a nyertes pártot pocskondiázó újságot hordatott ki a Postával! Szerencsétlen levélkihordók "cumiztak" is rendesen. Amúgy ez az iromány egy napilap betétlapja... Ki fizeti ezt ki a Postának, a kihordók túlóráját emiatt ki fogja megfizetni, ha már arra van kapacitás, hogy leellenőrizzék, hogy tényleg be lettek dobva a postaládákba!?! Ja! És ezen a "terméken" egyik íráson sincs aláírás, de még szignó sem!!! Bátorságra vall! Vagy botorságra!

Mennyi Zalán (bocs Zaza) lesz ebben az országban!!!



"
Vörösmarty Mihály: ZALÁN FUTÁSA - Első ének (részlet)

Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző
Fénnyel jársz egyedűl. Rajtad sűrű fellegek, és a
Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek.
Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén,
A riadó vak mélységet fölverje szavával,
S késő százak után, méltán láttassa vezérlő
Párducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát?
Hol vagyon? Ah ezeren némán fordulnak el: álom
Öldösi szíveiket, s velök alszik az ősi dicsőség.
A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb
Gyermekek álltak elő az erősebb jámbor apáktól.
Engem is, a nyugalom napján, ily év hoza fényre
Már késő unokát, ki előbb a lányka mulandó
Szépségén függtem gondatlan gyermeki szemmel,
S rajta veszett örömem dalait panaszosra cserélvén,
Hasztalanúl eget és földet kérlelve betölték.
Mégis az ifjúság háborgó napjai múlván,
Biztos erőt érzek: kebelemben nagyra kelendő
Képzeletek villannak meg, diadalmas Ügekről,
S a deli Álmosról, s Álmosnak büszke fiáról,
Párducos Árpádról... Óh hon! meghallasz-e engem,
S nagyra törő tehetősb fiaid hallgatnak-e szómra?
Megjön az éj, szomorún feketednek az ormok, az élet
Elnyugszik, s a fél föld les nyoszolyája; de engem
Fölver az elmúlt szép tetteknek gondja. Derengő
Lelkem előtt lobogós kopiák és kardok acéli
Szegdelik a levegőt: villog, dörög a hadi környék.
Látom, elől kacagányos apák, s heves ifjú leventék
Száguldó lovakon mint törnek halni, vagy ölni,
Zászlódat látom, Bulcsú, s szemem árja megindúl.
Óh hát halljátok, ti hazának gyermeki! szómat,
Későn hangzik már; de magában hordja halálos
Harcok fergetegét, s hű a haladékony időhöz.
Alpár messze terűlt síkján búsongva körűlnéz
A fejedelmi Zalán. Valamint a sárga halálnak
Birtoka, oly szomorú csendes most vára, s előbbi
Pompáját alacson gyásszal fölváltva hanyatlik.
Büszkén állt ezelőtt: ellenségére hatalmas,
Jámbor szívvel jött szomszédnak kedvet ajánló:
Szüntelen a szabados vígságnak zenge zajától.
Mostan mély csendét panasz, és jaj hangja szakasztja,
És az ürült teremen bágyadt lépéssel inognak
Elrémült hölgyek, szívetlen férfiak, és a
Harc veszedelméből sebbel jött csonka vitézek;
Vagy zörgő buzogányokkal diadalmi örömben
A rohanó magyarok jőnek hírt hozni uroktól,
Párducos Árpádtól: mint küzdött gyáva Gelóval
A szörnyű Tuhutum, Nyirségen mint vala harca;
Méni Marót mily sorsra jutott; a büszke Zobornak
Mint vete dárdával rohanó nagy Kádosa véget;
Elmondják, mit tett Nyitránál karja Szabolcsnak,
Tátra magas bércén Bors mint szágulda hadával;
Hogy telepedtek meg szabados kéjökre Sajónál,
Zagyva futó vize mellékén, a szőke Tiszának
Partjain, és felhőbe kelő nagy Mátra tövénél.
S merre Szamos, s az aranyfövenyet hordó Körös omlik
S a kis partú Maros dagadó hullámait önti,
Mint jártak tábort, diadalt mint nyertek időnként;
Ő pedig ül komoran, s amint néz messze Sajónak
Tája felé, s néz Zagyva felé, a szerte virágzó
Téreken elbúsúl, s szeme fényei könybe merülnek:
Szólani kezd, s amint szavait folytatja, rezegve
Meg-megzördül a fegyver düh-emelte kezében:
� hálátlan! ezért engedtem bírni Sajónál,
S Zagyva lementében a gazdag földet, ezért volt
Mindem oly készen hadi szükségére, hogy ő most
Büszke követsége küldvén mindegyre bosszantson?
Hírt ád harcairól azt mondva, hogy én is örüljek
Boldog előmentén, mikoron már szinte körülvesz
Népeivel, s minden részről vad fegyvere csattog.
A hitvány jövevény!... mi egyéb is ez a ravasz Árpád?
Hányja magát, s hazugúl Etelével mondja rokonnak.
Mondja, holott tán a latrok barlangja nevelte,
S mérges oroszlán, vagy tigris szoptatta szilajjá:
Hah! de miért epedek?... Menj Ungnak gőgös urához,
Nemtelen Árpádhoz, s fenyegesd meg, Kladni, nevemben,
Mondd: fejedelmi Zalán Árpádnak küldi parancsát.
Mondd: takarodjék el földemről még ma, s ne merje
A csendes folyamot hullámit nyomni hadával,
Mert ön népemmel, görög és bolgári sereggel
Rajta ütök, s leverem végkép, hogy nem marad, aki
Társai romlását hírűl vigye Volga vizéhez.�
Kladni, Zalán öreg apjának, nagy hírű Reánnak
Harcaiból maradott bajnok, hogy karja legyengűlt,
Késő vénséges bölcs, s biztos békekövet lett.
Most ura szózatján fölkél, és tisztesen őszült
Hajfürtét lesimítva komoly figyelemmel előáll.
Hallja kevély üzenetre fakadt fejedelme parancsát,
S dorgáló szemeket vetvén, így válaszol egyben:
� győző seregek fejedelme, dicséretes Árpád,
Ily szókat halljon tőlünk, unokája Reánnak!
S én a békekövet fenyegetve beszéljek-e nála?�
Így szólott; de Zalán komoly intésével elűzé.
Mint a csillapodó tenger, hogy látta megindúlt
Hű követét, enyhűle Zalán; de haragja helyett most
Félelem, és bajos aggodalom szállt gyenge szivébe,
S már kezdé sajnálni, hogy oly fenyegetve beszélett;
A rohanó magyarok harcát juttatva eszébe,
Már iszonyú leve lelkében bús képzeletének
A győző seregek fejedelme, dicséretes Árpád.
....
Messze terűl kiesen, s pusztán a zagyvai síkság
Napkelet, és dél tája felé; éjszakra, nyugatra
Dombordó halmok, s távolb a mátrai bércek
Hamvas felhőkként az egekhez látszanak érni.
Erre levágtatván sebesen, villogva kitüntek
Árpád, s bajnokai, s vízárként széllel elönték
A dobogó nagy tért. Árpád pedig álla magasban
Egy kis domb tetején. Vala ékes párduca vállán,
Rendítő buzogány jobbjában, s oldala mellett
Ősei harcaiból maradott nagy kardja világolt;
És könnyű süveg álla fején, s toll reszkete ormán,
Mint Ügeké, szépapjáé, nagy termete; könnyen
Mozdúl a súlyos fegyverrel; karjai, válla,
Mint a Mátratető, és bércei, izmus erősek.
Így állt meg komolyan, s végigpillanta hatalmas
Szemmel szép hadain, s intett, és nyomban elálltak
A rohanó csapatok. Valamint a csillapodó vész,
Lassú zúgással megszűnt a tábori vas-zaj.
A fegyver csillámla, de már nem csattoga többé,
S dárda, gerely, lobogó büszként emelődtek az égre.
A fejedelmi magyar még gondosan óva körülnéz,
Megtelepíti hadát, és sátort üttet az ormon.
Kél pirosan, mint a hajnal, szép sátora, fénylő
Gazdag aranyrojttal, tíz rézdárdára feszítve.
Ő pedig egy terepély bükk árnyékába kitérvén
Nézi kemény hadait, s iszonyú lelkében öröm kél,
Amint a szálló seregek csattognak előtte;
Mert ekkor száguldva hozák a harci vezérek
Bátor népeiket..."