Pont egy hete értekeztem arról, hogy mennyire utálom ezt a napot, a hétfőt.
Most elgondolkodtatott, mégpedig a nyelvünkről, azaz az anyanyelvünkről.
Nagyon sok nyelvben hétfő, a hold napja. Latin nyelvekben pl. olaszban lunedi, angolban a monday stb. stb. Nekünk a hét első napja azaz a hét fője, vagyis hétfő. (Megjegyzendő, hogy a biblia szerint hétfő a hét második napja és sok országban még a mai napig annak tartják, elég ránézni egy-két külföldi naptárra).
Kedd a hét második régiesen kettedik napja, minek a rövidített változata a kedd.
Szerda szavunk szláv eredetű, ami etimológiailag a közép eredetű szóra vezethető vissza.
Csütörtök a szláv, közelebbről a szlovén cetrtek, negyedik jelentésű szóból ered.
Péntek is szláv eredetű. Ötödiket jelent.
Szombat. A héber shabbat azaz pihenő szóból ered. A bibliában a hetedik nap.
Vasárnap nagy valószínűség szerint a vásárnap válozata, mivel ezen a napon voltak a vásárok.
(Biblia szerint Jézus feltámadásának a napja, ezért az első a héten még sok helyen)
Összegzés: Van 3 saját szavunk, 3 szláv és 1 héber eredetű.
Mit lehet ebből leszűrni? Véleményem szerint azt, hogy rugalmas a nyelvünk, de ami igen fontos arra ki lett találva saját megfelelő, lásd hétfő mint a hét első napja és a vasárnap ami az utolsó, de ekkor tartották a korban nagyon fontos vásárokat.
Vigyázzunk rá, óvjuk értékeit!!! Mert egyedi azaz unicum. Lehet akár Hungaricum is!!!
És mert szép és mert a MIÉNK!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése