2010. január 31., vasárnap

Ez itt a reklám helye

Mindenki Aki tiszteletét teszi a május 14-i Metallica koncerten és szállásra van szüksége, a koncertjegy felmutatásával 15% kedvezményt biztosítunk aznapra és a koncertet megelőző napon! Palota Panzió
Katt. ide!


2010. január 30., szombat

Hó....

Tél volt, hó esett... de nem jöttek az ünnepek, sem az SS-ek, csak a hó minden mennyiségben...


Hánytam is a havat délután a "gyárban", pedig nem is ittam semmit...

2010. január 28., csütörtök

Repülni...

Furcsa, hogy nincsenek igazi távolságok! 1600 km? Ugyan már! Egy kis vonatozás, egy kis repülés... És hova is érkeztem? Na nem Burkina Fasora, de hova is akartam menni? Franc ebbe az amnéziába... De egyet tudok, hogy gyorsan változnak az idők és a bekecs is lekerül az emberről, ha felhők között jár az ember...

2010. január 27., szerda

Repül az idő...


Ma 5. egész napja, hogy látogatásom teszem balgáknál. Gyorsan telnek így a napok. Ma a reggeli(?) vásárlás után Oostende volt az uticél... Minden szép és jó lett volna, ha nem lett volna ritka hideg itteni viszonylatban. Ráadásul hideg szél fújt a tenger felől és mivel ez nem a karibi nagy víz, még jobban lehűtötte a levegőt. Amúgy nagy problémát nem okozott, mivel Húgommal voltam kettesben és itt januári leárazások vannak, 50-70%, sokat nem fagyoskodzunk az utcán... Megfigyeltem azért itt is vannak agyatlanságok, mint pl. az édességboltok belső rózsaszín világítása. Nem lehet felemelő egész nap ilyen fényviszonyok közt dolgozni!
Na de ez legyen a legnagyobb bajuk...
Még ilyen időjárásban is sokan kerékpároznak, bár ma láttam egy-két elgyötört, "fagyhalál" állapotához közelítő arcot! Minden elismerésem az övék, mert gondoljunk csak bele, otthon Magyarországon biztos hülyének néznék őket! Ja! A legtöbb kerékpár itteni új ára forintosítva magasabb, mint az otthon futó "roncs" autóké... De ez más lapra tartozik, ellenben találtam egy idevágó csodát, egy világoskék balga parasztbiciklit...

2010. január 25., hétfő

Balgáknál

Péntek óta itt vagyok Zeebrugge-ban, vagy ahogy itt mondják "Zébröhö"-n, azaz bröhöhön.
Egy valami nem jó, sőőőt, ... az idő fos, "fransziásan foschó"...Péntek délután láttam utoljára a napot a repülőből a felhők fölött. Igaz, nap ezen sem látszik, de itt balgaföldközelben... Állandó nedves szürkeség, depis, érfelvágós...
Demonstrálom:
Ott a szürkeség mögött lenne a tenger, bár apály van nem is kicsi...Hosszú távon ez a "fénytelenség" tényleg nagyon kiborító tud lenni, de jó kis sörökkel kompenzálható... Egy darabig biztos...főleg, ha van hozzá valami kis hazai erősebb jövedéki termék... De mivel csak rövidtávon vagyok, ez bevált...De mit hoz a jövő...? Az is a jövő titka... Na, inkább igyunk...Egészségetekre!!!

2010. január 17., vasárnap

Furcsa érzés

Nem tudom miért, de olyan furcsa érzés fogott el. Hogy illusztráljam "klasszikusokat" idézek:
"...Forró lángok égetnek engem
A semmiből valami tör felém
A falhoz állva, a földön fekve
Egy furcsa érzés hasít belém..."
Sex Action: Nem hagyom abba

Persze ez csak kiragadott idézet, ami a szövegkörnyezetben egész mást jelent, de valahogy ez jutott eszembe! Megmagyarázhatatlan és ez a legrosszabb! De talán csak az álmatlanság... Remélem!
Viszont eszembe jutott egy szám, hogy miért pont az nem is tudom. Elöljáróban annyit hozzá, hogy sógorom megjegyezte: Engem úgy tud öregen elképzelni, hogy nagy sörpocakot növesztek és kusza szakállt, a maradék csapzott hajam kócolja a szél, amint öreg rocker módjára motoron lopom a kilómétereket önnönmagam szórakoztatására! És talán a lelkem mélyén, igen...
És akkor a felvezetett klasszikus:

Ugyanez durvábban:

2010. január 16., szombat

Egy kis irodalom!


Puskin - Tatjana levele Anyeginhez


Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet.
De ha sorsom panaszszavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad.
Hallgattam eddig, szólni féltem,
És higgye el, hogy szégyenem
Nem tudta volna meg sosem,
Amíg titokban azt reméltem,
Hogy lesz falunkban alkalom,
S hetenként egyszer láthatom;
Csak hogy halljam szavát, bevallom,
Szóljak magához s azután
Mind egyre gondoljak csupán,
Éjjel-nappal, míg újra hallom.
Mondják, untatja kis falunk,
A társaságokat kerüli,
Mi csillogtatni nem tudunk,
De úgy tudunk jöttén örülni.

Mért jött el? Békességesen
Rejt?zve mély vidéki csendbe,
Tán meg sem ismerem sosem,
S a kínt sem, mely betört szivembe;
Tudatlan lelkem láza rendre
Enyhülne tán s leszállana,
S akit szívem kíván, kivárva,
Lennék örök, h?ségü párja
S családnak él?, jó anya.

Másé!... A földön senki sincsen,
Kinek lekötném szívemet.
Ezt így rendelte fenn az Isten...
Tied szívem, téged szeret!
Ó, tudtam én, el fogsz te jönni,
Zálog volt erre életem;
Az égieknek kell köszönni,
Hogy sírig ?rz?m vagy nekem...
Rég álomh?s vagy éjjelemben,
Látatlan is kedveltelek,
B?völtek a csodás szemek,
Rég zeng hangod zenéje bennem...
Nem álom volt, színezget?!
Beléptél, s ájulásba hullva,
Majd meglobbanva és kigyúlva
Szívem rád ismert: ? az, ?!
Nem a te hangod szólt-e újra,
Ha egy-egy csendes, bús napon
Ínséges szívekhez simulva
Vagy imádságban leborulva
Altattam ég? bánatom?
Nem te vagy itt árnyékalakban
S nézel reám e pillanatban
Az áttetsz? homályon át?
Nem te hajolsz párnámra éjjel,
Suttogsz: szerelemmel, reménnyel
Enyhíted lelkem bánatát?
Ki vagy? ?rangyal vagy te, félt?m?
Vagy ártóm és gonosz kisért?m?
Döntsd el hamar, hogy lássak itt.
Lelkem talán csak vágya csalja,
Tapasztalatlanság vakít,
S az égi kéz másként akarja...
Hát jó. Sorsom gyanútlanul
Gyónásommal kezedbe tettem,
El?tted könnyem hullva hull,
Könyörgök: védj, ?rködj felettem...
Gondold el, mily magam vagyok,
Nincs egy megért? lelki társam,
Így élek néma tompulásban,
Én itt csak elpusztulhatok.
Várlak: emeld fel árva lelkem,
Nézz biztatón, ne adj te mást -
Vagy tépd szét ezt az álmodást
Kemény szóval. Megérdemeltem.

Végzem! Átfutni nem merem,
Megöl a félelem s a szégyen,
De jelleme kezes nekem,
Bízom: a sorsom van kezében...